Létezik egy oldal, ahonnan jövőbeli magadnak küldhetsz üzenetet. · #blogozzukki!
Megadhatod, mikor kéred a kézbesítést. 5 vagy 10 év múlva? Legyen benne távlat!
Hát, gondoltam, én írok magamnak egy levélkét 2034. januári kézbesítéssel. Futur antérieurben, természetesen: segédige futurben + participe passé. Épp mint a future perfect az angolban. Azt fejezi ki, hogy mire felnyitom a levélkémet, a kívánságaim – remélhetőleg – mind teljesültek.
Mehet? Kedves jövőbeli magam!
“Cher futur Moi,
Quand j’ouvrirai ce mail, 10 ans se seront écoulés. Mire olvasom ezt a levelet, 10 év telt el.
Ismét egyetemre járok (a megélhetésünk szempontjából kívánatosabb lenne, ha tanítani járnék, de tanulni is örömmel megyek), és remélem még együtt vagyunk Bélával, mert épp tegnap tetováltattam a vállamra a nevét.
Óriásira nőttek a leandervesszők, melyeket még 2023 nyarán kunyeráltam az autószerelőm feleségétől. A nő lesajnálón irányított a férjéhez: ő a leanderbolond! A nappaliba nem lehet beférni a Bélától 10 éve kapott szobafenyőtől, viszont ha időközben mégis szétmentünk volna, akkor legalább az utóbbi években nem kellett kínlódnom a karácsonyfatalp-mizériával.
Végre megtanultam főzni, mert ha nem, akkor már biztosan éhen haltunk a kisfiammal. Bízom benne, hogy a baltával is megtanultam bánni, így megfagynunk se kellett az előző tíz télen.
A blogon közzétett írásaimat könyvben is kiadták, és akkora sikerem van, hogy már a fél világ velem tanul.
Je t’embrasse fort et je t’encourage à penser toujours grand!”
És te? Te mit írsz jövőbeli önmagadnak?
Hisz tudod: #nevelemtanulj! De ha te mégis velem szeretnél tanulni, akkor várlak szeretettel. Már akár ma, nem kell tíz évet várnod!
🇫🇷 Bien à vous et à la prochaine!